Majdnem két hét fantasztikus magyarországi Urlaub után visszatértem hőn szeretett svájci német családomhoz. Egész vonatúton szörnyen rosszul éreztem magam, azt hittem visszajönni gyerekjáték lesz, de könnyekkel küzdöttem megint és olyan iszonyatosan kicsinek és tehetetlennek éreztem magam, mint még soha. Próbálok az árral szemben úszni, de csak kapálózok, mígnem rájövök, hogy attól még, hogy iszonyatosan szeretném, nem fog az idő gyorsabban telni. Nagyon egészségtelen mindig a holnapot várni, mindig valami jövőbeni dolgot várni, egyszer az októbert, aztán a karácsonyt, majd a tavaszt, és végül a nyarat, hogy végleg itthagyhassam Mr. Kattant Vizilovat és Mrs. Azarcodbamosolygokdeahátadmögöttkibeszéllek-et.
De az első hetem a visszatérés óta jól telt! Még a rettegett pénteki megbeszélésen is csak egy hibát tudtak felhozni! Micsoda könnyebbség! És kaptam valami dicséretfélét - "Meglepődtem, hogy végeztél a vasalással egyedül" - is... Wow!Ez eddigi ittlétem legnagyobb dícsérete! Fantasztikus! Felmerül a kérdés, hogy egy alkalmazottat mivel lehet jobban motiválni? Miért jobb igyekezni? Azért, hogy dícséretet kapj, vagy azért, hogy ne kapj lebaszást. Ha engem kérdeztek, az már régen rossz, ha valaki azért igyekszik, hogy ne kapjon lebaszást, mert ez azt jelenti, hogy stresszel míg dolgozik. Stresszel és retteg, hogy ha valami nem az előre leírt forgatókönyv szerint halad, akkor betör a krach és eljön a világvége. Mert itt az M családnál tuti eljönne a világvége, ha egyszer valamit nem a tervek szerint csinálnának. Na de félre a süket dumát, térjünk a lényegre. Pénteken megint elkövettem azt a hibát, hogy megnyugodtam, hogy nem lesz itt gáz, jót tett az a 2 hét szünet. A szombat reggelem viszont így alakult:
Enikő betört a szobámba, hogy menjek felfele reggelizni (meggyőződésem, hogy az apja uszította rám, a kurva istenit neki)
Felmentem mit sem sejtve, majd amint Pé meglátott letámadott.
-Beszélnünk kell! Te hagytad a gyerekeket kint gokartozni?????!!!
-Igen, közben a fiókot takarítottam, amit mondtál.
-Nem hagyhatod őket egyedül kint gokartozni, mindig ott kell lenned, most van a ház oldalán egy hatalmas horpadás. Szerinted most mégis mit csináljunk??!
(gyakorlatilag a garázs sarkán van a horpadás, de bazdmeg miféle ház horpad be???!!!)
Az óper, akit immár a nevén szólítanak sajnálkozik és sokszor bocsánatot kér, mivel fogalma sem volt, hogy a gyerekek nekimentek a háznak és hogy kárt okoztak.
De hát mi mást is tehetnék? Pé azt mondta, hogy hagyhatom a gyerekeket játszani, közben tudok mást csinálni, arra külön nem tért ki, hogy mi van, ha gokartozni akarnak...Szóval mivel gyakorlatilag egy senki vagyok és totálisan, teljes mértékig le vagyok kötelezve nekik így nem tehetek mást csak szörnyen érzem magam és eltűnök a szemük elől. Főleg Pé szeme elől...
Szóval így kell tönkrebaszni egy házat fióktakarítás közben. Ha bármit tönkre akartok tenni, bátran forduljatok hozzám, a dolgok elbaszásában nagyon jó vagyok! Worst aupair ever.
Nyilván én vagyok a legrosszabb, ugyanis képtelen vagyok többek között azt felfogni, hogy miért kell egy 3 és egy 5 éves gyerek fejét olyan információkkal tömni, mint pl: a szex. Oké, papi és mami huncutkodnak néha és fosnak, hogy a gyerek ezt szörnyen éli meg, ezért megvásárolnak mindenféle meséskönyvet, ami különféle cuki körítéssel leírja, hogy mit hova kell berakni, hogy kisöcséd vagy kishugod legyen anya pocakjában.
(rövid sztori ismertető: A kisegér bemegy a főzőcskéző egérmamához és megkérdezi, hogy ki csinálja a gyereket. A mami belekezd a sztoriba, de valamiért félbehagyja, ezután sok lényegtelen történés, majd a kisegér iskolába megy és ott képekkel prezentálják neki, hogyan is lesz a baba. Először baromfi-szexképek, aztán jön az ember nemi élete című fejezet, melyből kiderül, hogy a férfiaknak majdnem mindig van kedvük ehhez, de csak akkor csinálják ha a nők megcsókolják őket és megkérdezik: Van kedved? ekkor elmennek egy szobába, lefekszenek az ágyra, vagy a rétre, vagy éppen ahol kedvük van és kúrnak, mert nekik ez jó. Bizony, ezt fontos kihangsúlyozni, hiszen ez biztosítja, hogy a gyerek nem él át sokkot és nem képzeli azt, hogy papa bántja mamát. EZ NEKIK JÓ. Ezután rövid technikai leírás: a papi a pisilőjét beteszi anyuci barlangjába, amit vaginának neveznek és a pisilővel beleköp a barlangba ,blabla, aztán 9 hónap múlva jön a kölök. A mese zárásaként pedig egérmama és egérpapa csókolóznak, majd egérmama megkérdi: Van kedved? Aztán ugyanúgy csinálnak, mint az emberek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése