A hurrikán visszatér

Mint a horrorfilmekben szokás, Dzsánlúká visszatért. Ismét eltölthettem vele egy fergeteges délutánt. Fantasztikus, hogy mennyire le tud fárasztani az a gyerek... Nem elég, hogy olyan, mint az elefánt a porcelánboltban, de még buta is...Míg Enikő, aki vele egyidős(és fele annyi kiló), már folyékonyan, szépen beszél, addig dzsánluká így fejezi ki magát: orr-fúj!!orr fúj!! vagy a wc előtt körbe-körbe szaladgálva : pisi!pisi!pisi! Odarohanok, hogy hát menjél már akkor baszod, erre megáll a wc előtt h Nadrág! Nadrág! Nadrág!

Megmondom őszintén, hogy hirtelen az ütő is megállt bennem, hogy most mit kezdek ezzel a gyerekkel, ha beszarik vagy behugyozik... De végül a hájas kis testéről lerángattam a nadrágot és próbáltam nem nézni míg pisil, de mikor realizáltam, hogy ha nem helyezkedik kicsit a wc-n, akkor a 1,5 cm-es kis kukija, nem a wc-be, hanem egyenesen a plafonra, rosszabb esetben a tehetetlen óperre fog célozni, kimenekültem az ajtón. Szerencsére nem hugyozott mellé, mint múltkor, vagy csak  nem vettem észre...

Ma délután egy spiderman-es póló volt rajta és ezért egész végig azt kiabálta, hogy ő spiderman és megpróbált felmászni mindenre, ami megmászható volt, leginkább sikertelenül. Egy pillanatra elképzeltem, mi történt volna, ha ma egy Hulk-os pólót vesz fel?!


Egy kis játékjelenet: (az óper H szobájába belépve rögtön kapta az arcába a tényeket)
Dzs: Én vagyok spiderman! Spiderman! Spiderman!!
H: Én meg egy lovag vagyok!!! Vagy egy vadásztigris!!
Enikő a földön fetrengett betakarva: Én meg a kis Jézus vagyok!! Én vagyok a kisjézus! Tudjátok ki vagyok? A kisjézus!! (ezt így percekig ismételte)
H: És te ki vagy?

Az óper leült a földre és erőteljesen próbál valami ideillőt találni, ki fér még bele ebbe a szupercsapatba? Van már egy Pókemberünk, egy Jézusunk, egy Lovagunk aki vadásztigris... Még mielőtt valami igazán király csapattagot kitalálhattam volna H előterjesztette az ötletet, hogy lehetnék én az anya.
Na most képzeld el, miféle szajhának kéne lennem, hogy szüljek egy pókembert, egy vadásztigrist és egy kisjézust... Szóval elég extrém alak ez a mami, így elfogadtam ezt a szerepet! Nehogy már alulmaradjak!


Végezetül engedjétek meg, hogy mutassak valamit. Íme a legmorbidabb, legfurcsább, legbetegebb gyerekkönyv, amit valaha láttam és olvastam. A címe: A kacsa, a halál és a tulipán. (és igen, a gyerek kérte, hogy olvassam fel többször is!)

Ja és egyszerűen nem tudom miért, de fejjel lefelé tölti fel a képeket... hiába forgatom...bocsi!!