1.Freitagsgespäch avagy ez a ház nem az otthonom
A csütörtök délutánom egészen érdekesen alakult, mivel 9 hete először aludt a gyerek délután, így magam sem tudtam, mégis mihez kezdjek most, de mivel az anyuka csendre intett, így valami nagyon csendes dolgot kerestem, elkezdtem vasalni, felhoztam a pincéből a megszáradt ruhákat, a vizeseket értelem szerűen otthagytam. Nyilván ez náciföldön nem így szokás, ugyanis az elmúlt hetekben a ruhák vasalása közben az arcomba zúduló gőz igencsak poshadt szagú volt...De hát mit várunk ezektől, akiknek nem kenyerük a higiénia?
Szóval vasaltam, elpakoltam a ruhákat, majd mikor ezzel végeztem, a konyhát is ki akartam takarítani, de mivel a gyerek ott aludt 2 méterre a konyhától, gondoltam nem lenne ildomos most tányérokkal zörögni, és mivel 10 perc volt H hazaérkezéséig, így leültem picit és belelapoztam az új bibliai atlaszba. Majd 2 perc múlva feljött az anyuka, h megtenném-e, hogy kitakarítom a konyhát. Hát persze! Élek-halok érte! Mellesleg én is akartam, csak gondoltam várok vele, míg a gyerek felkel, de ha engedélyt adsz akkor nosza neki! Kitakarítottam, majd hazajött H, uzsiztunk majd beraktam őket egy kád zöldre festett vízbe. Eredetileg 5kor végeztem volna, de mivel az anyuka ígyis később jött, gondoltam megmondom neki, hogy kicsit később is ráér átvenni a 2 gyereket. Úgyhogy végül 6ig dolgoztam, majd vacsiztunk.
Ma pedig a várva várt pénteki megbeszélésen ez történt:
Visszatekintés a hétre, Pé kérdez:
Pé:Tegnap ugya 2től dolgoztál, de 2 előtt láttalak a nappaliban olvasni, majd hazajött E a gyerekkel, aki aludt és te végig csak olvastál.
M:Kivasaltam mindent és csak 2 percre ültem le olvasni.
Pé: Hát az nem lehet akkor mégis miért volt tegnap este egy egész zsáknyi tiszta ruha még a pincében??????!!!!
M:Volt ott egy egész zsáknyi ruha? Én mindent felhoztam pedig, ami száraz volt.
Pé: hát pedig én este még telepakoltam egy egész zsákot száraz ruhákkal. Tudod ha valamit nem tudsz, akkor meg kell kérdezni blablablabla (az óper innentől csak egy hatalmas ordító vizilovat lát, aki annyit hajt h blabla alig vagy leterhelve,blabla és mégis vannak üres járatok blabla)
Majd itt egy jó hosszú veszekedés kerekedett, onnantól kezdve a viziló mindenkinél mindent jobban tudott és csak neki lehetett igaza, lebaszott engem, lebaszta az anyukát, h mennyire borzalmas, hogy nem tartjuk magunkat az órarendhez...
Időközben kiderült, hogy én munkám a száraz ruhák begyűjtése is, jó, hogy így 9 hét után már végre ez is kiderül, hamarosan az is kiderül h a teregetés sőt a mosás is az én feladatom, sőt a seggük fényesre törlése is az én feladatom.
Többek között rájöttem arra, hogy ezekkel nincs értelme vitázni. Ez kérlekszépen a Svájci német színművészképző. A tanárok pedig az idegeinken kötéltáncolnak! Mosoly felhúz, bólogatás és "nekedvanigazad" begyakorol és indulhat is a munka!
Nagyon próbálom otthon érezni magam, úgy tenni, mintha ők is a családom lennének, de nagyon nehéz, főleg olyanok után, hogy Pé a fejemhez vágta h vettek nekem dezodort meg fogkrémet... Na szóval lassan azlrt is hálásnak kell lennem nekik, hogy levegőt vehetek a környezetükben. Anno Lois és Ute még a bulizásomat is fizették és soha egy szóval sem emlegették fel...
2.Stuttgart, én így szeretlek!
Már egy hete tervben volt, hogy szeptember végén a család meglátogatja a Stuttgart mellett élő rokonait. Az óper pedig kapva kapott a lehetőségen és kibérelt magának egy helyet a kocsiban (hogy utána legyen mit az arcába vágni). Pé már jó előre keresett az ópernek vonatot Leonbergből Stuttgartba (elővárosi vonat), majd útjára engedte az ópert, hadd találja fel magát!
Még azt meg kell említenem, hogy az utazásom majdnem meghiúsult, mivel előző nap nem sikerült eurót váltanom, plusz előzőekben mindenki azzal jött, hogy stuttgart mennyire uncsi és nem szép, nincs ott semmi stb...Úgyhogy már teljesen letettem a kis németországi kirándulásomról és bánatosan baktattam haza, de szerencsére E és Pé megoldották, elmentek nekem eurót kivenni a bankból (mivel nekik ez semmibe sem kerül, az óper pedig 5 frankot fizetett volna rá pluszban egy kis euróváltásra...) Szóval a sztori nem ilyen egyszerű, de hagyjuk a bonyolult részeit, a lényeg, hogy volt euróm és semmi sem állhatott az utamba!
Mikor az elővárosi vonatra vártam már tele volt az állomás bőrgatyás és dirndl-be bújt fiatalokkal. Éreztem én, hogy itt valami banzáj készülődik! Majd a városba érve, minden plakát a helyi októberfesztet hírdette és akkor már tudtam, hogy miért mászkál itt ennyi fiatal népviseletben. Elindultam a shoppingoló tömet után, a pályaudvarról kiérve ugyanis egy hatalmas bevásárló utca következik, tele emberre, erről az utcáról lehet eljutni a palotához, illetve majdnem minden múzeumhoz. Úgyhogy elmentem gyorsan kaját venni, mit ad isten belebotlottam egy lidl-be, és 2 és fél euróért egy egész napra felszerelkeztem kajával. Majd visszafelé a palota előtti hatalmas parkban leültem enni, iszonyat hangulatos volt, majd miután minden központi látnivalót megnéztem és lefotóztam, elindultam shoppingolni a dm-be, mivel svájcban egy rohadt sampon 8frankba kerül, így nagyon nagy felüdülés volt végre 2 eurós és jó minőségű dolgokat látni. Komolyan otthon éreztem magam:D Biztos ott voltam vagy egy óráig, végre vettem borotvát, elemes fogkefét stb. Nagyon vidáman és nehéz táskával jöttem ki a boltból, majd elhatároztam, hogy megnézem a Mercedez-benz múzeumot, mivel ez stuttgart egyik fő látványossága. Időközben belebotlottam egy politikai tüntetésbe, aztán a parkban egy csapatnyi (kb 30db) kék hajú punkot láttam, majd végre eljutottam a pályaudvar aluljárójába, ahol egy néni tőlem kért útbaigazítást, én meg tökre útbaigazítottam. megvettem a jegyet a mercedes múzeumig, mivel az kint van a város egyik szélén. Lementem a vágányhoz, ahonnan a vonat indul, csakhogy a kis októberfeszt miatt nem közlekedett az a vonat, így át kellett mennem egy másikhoz, már össze vissza kérdezgettem mindenkit, hogy hogy a picsába jutok el a mercedes múzeumhoz, majd az egyik járaton egy néni nagyon kedves volt és segített, hogy hol szálljak le, majd egy másik járatra fel...Majd a Mercedes utcára érkezve már éreztem a siker szelét, de gondoltam biztos ami biztos még megkérdezek pár embert, pont jött egy srác és egy lány fel a lépcsőn, leállítottam őket, h segítsenek és annyira aranyosak voltak, tökre sokat segítettek aztán jó mulatást kívántak. Meglepett, hogy mennyire sok kedves emberrel találkoztam Stuttgartban! Majd felszálltam az U11-es járatra és elindultunk a múzeum felé! Véégre!! persze a járat tele volt bőrnacisokkal, a következő megálló viszont a kis októberfeszt volt, ahol mind leszállt. Ez nem is lett volna baj, ha nem mondják be a vonaton, hogy minenkinek kötelező leszállni, mert a vonat nem közlekedik tovább. Na baszki, ennyit a múzeumról, de ha már így hozta a sors, irány az októberfeszt!! (Cannstatter Volkfest)
Hát nem bántam meg, hogy ezt választottam, imádom az ilyen fesztiválok hangulatát! Iszonyat jó volt! Mindenki népviseletben sört vedel és énekel! Délután 4kor ennyi embert még sosem láttam hányni! Rengeteg fiatal volt már teljesen készen kora délután! Mi lesz itt este? Na persze ennek ellenére is nagyon tetszett az egész, majd visszaindultam a főpályaudvarra, mivel még Leonbergbe vissza kellett mennem és az ottani McDonalds-ot megtalálni, ott volt találkám a családdal.
Szerencsére minden flottul ment! Nagyon jól éreztem magam Stuttgartban, remélem még egyszer visszajutok és akkor a múzeumokra is sort kerítek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése