Hat jemand einen Wal bestellt?

A fantörpikus hétvége után újra eljött a hétfő és a kötelességek ideje. Rajzolás, festés, kártyázás, jéghideg vízben pancsolás (miközben jópofát vágsz ahhoz, hogy esőnek álcázzák a pofádba zúduló víztömeget). Mindezek átvészelése után pedig jött volna a megérdemelt „húzzukmárelitthonrólacsíkot” rész, mikor a gyerekek elkezdték nyaggatni az anyjukat, hogy menjenek moziba.

Moziba mentek? Mit néztek?

Az Ice Age 4-et néznénk, de nincs kedvem moziba menni. Nektek van?

Naná! (vágtam rá egyből, I pedig picit ódzkodott az ötlettől, mivel az állatos filmek nála mindig kiverik a biztosítékot)

Így hát úgy adódott, hogy elindultunk a moziba. De a fene se számított rá, hogy itt a mozi még nagyanyáink korából maradt fent, legalábbis a kiszolgálás legalább olyan modern és pörgős volt, mint egy néni-csorda zebrán-átkelős mutatványa. Szóval az eredetileg fél 7kor kezdődő filmre kb ¾ 7kor kaptunk jegyet, majd a 2 moziterem közül elindultunk abba, ahova rengeteg gyereket láttunk bemenni. Hatalmas fullos moziterem, a film már legalább fél órája ment, egy darab hely sem volt, de azért leültettük a gyerekeket 2 sorszéli székre, mi lehuppantunk a lépcsőre és azon tanakodtunk, hogy hihetetlen, hogy egy nyamvadt lépcsőn-ülős moziért 48 eurót fizettünk!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 48!!!! Ez több, mint a hazautam!!!

Szóval pár perc háborgás után jött a felismerés: nem kizárt, hogy rossz teremben ülünk.

Elrohantam a másik terembe, ahol ugyanez a film ment, kb 20 percnyi különbséggel (tehát nem fél7kor, hanem kb 7kor kezdték) Nagy rohanás vissza, gyerekekkel átruccanás a másik terembe( ahol rengeteg üres hely volt), majd mintha mi sem történt volna, a film tovább-nézése. Szerény véleményem szerint, még az sem tűnt volna fel nekik, ha vmi teljesen más filmre ültünk volna be. A mozi nagyon király volt, sokat röhögtem (még úgy is, h németül ment), mígnem a vége felé rossz sejtésem támadt. Az egyik szereplőnek (a nagymama lajhárnak) ugyanis volt egy háziállata, ami a tengerben élt. Éreztem, hogy szorul a hurok, nem tudom elkerülni, hogy 3D-ben kelljen látnom egy hatalmas bálnát a képernyőn. Hát kisebb pánikroham után már nevetgélve néztem az ocsmány animált cethalat a képernyőn. Túléltem! A bálnás tusfürdő után tettem még egy lépést a félelmem leküzdése felé! Ügyes vagyok!!!

A gyerekek egyébként végig nagyon jól viselkedtek, nem követelőztek, azt csinálták, amit mondtam nekik. Összefoglalva, igazán jó élmény volt velük mozizni!

Hazafelé pedig elrohantak a város egyik szökőkútjához, cipő le, és beleugrottak a beledobált aprót kiszedni. (igen, ezek valóban osztrák gyerekek!!! De ezek szerint túl közel vagyunk a határhoz!:D) Mi I-vel csak néztük, h miafasz???? Aztán röhögve kértük őket, h jöjjenek ki (jójó, röhögve biztos nem volt valami hatásos), majd 2 zokninyi aprópénzzel hazamentünk.

Jól kezdődik a hét!!!:D