Pénteken végre elhoztuk az óperkerót a boltból és rögtön meg is tapasztalhattam, hogy a lejtőn felfelé egyáltalán nem mókás tekerni, sőt kifejezetten fárasztó, embert próbáló feladat:D De azért nem adom fel, olyan izmos seggem és combom lesz, mire innen hazamegyek, hogy wow!
Szombaton átruccantunk Dojcslandba shoppingolni, ott ugyanis minden olcsóbb, bár van valami vámos macera, de még ígyis megéri... Konstanzban voltunk, ami egy shopping-város, ugyanis, aki csak megteheti svájcból oda megy vásárolni, szóval volt egy hatalmas centrum, ahol a boltok egymást érték, csak kapkodtam a fejem, hogy mik vannak, legszívesebben mindbe bementem volna, de persze nem tehettem meg, mert családdal voltam, bár felajánlották a lehetőséget, hogy mehetek nyugodtan egyedül nézelődni, aztán vonattal 18frankért haza...aha, köszi, inkább kihagynám(nem mellékesen azért, mert csak frank volt nálam és ott mindenhol csak euróval lehetett fizetni...) Úgyhogy a következő állomás a Blumen-insel volt, ami tele van mindenféle növényekkel, mammut-fenyőkkel, bambusszal, pálmákkal, és még sorolhatnám. A legjobb a pillangóház volt, ahol madár nagyságú pillangót repkedtek szabadon. Próbáltam leplezni az ijedtségemet, mikor egy-egy óriáspillangó majdnem nekem ütközött, sajnos sikertelen volt a próbálkozás Mr. Camden rögtön észrevette, hogy fosok az óripillangóktól. Igazából egész nap kb semmit sem csináltunk, csak boltról boltra jártunk és sétálgattunk, mégis a nap végére iszony fáradt volt mindenki. A kis E kifejezetten nagy seggfej volt egész nap, minden miatt bömbölt. Rájöttem, hogy a 3 éves korosztály kritikus és nem nagyon sikerül belopniuk magukat a szívembe... Hiába cukik néha, legalább ugyanakkora pöcsök is egyszerre...
Ellentétben az 5évesekkel, akik kifejezetten aranyosak, Oli is 5 éves volt, H is 5 éves és egy tündér, pedig kisfiú!!! Tegnap, mikor a húga az étteremben kiverte a hisztit, hogy neki bizony nem kell, amit 5 perccel előtte rendelt, akkor készséggel elkezdte a szájába adogatni a saját sültkrumpliját. Majd büszkén megállapította, hogy ő a legjobb testvér a világon. Bizony, ott van az élmezőnyben!
Ha vasárnap akkor Gottesdienst! Felkeltünk, szépen felöltöztünk és elindultunk az istentiszteletre, amit ma az anyuka tartott. A házból kilépve H rám nézett, megfogta a kezem és azt mondta: -Ma igazán szépen fel vagy öltözve! (hát nem édes????)
Istentisztelet közben egyébként a gyerekeknek külön van egy festő-sarok, ahol bibliai történeteket lehet kifesteni. Ma például a tékozló fiú volt terítéken.
Majd az istentisztelet után (miután megettem Krisztust és megittam a vérét!!!!!) kávéztunk a gyülekezettel. Mindenki iszonyat kedves volt, sok-sok öreg néni sorra mutatkozott be, ettek-ittak, jó volt a hangulat (kivéve persze nekem, aki azt se tudtam, h hol vagyok, csak ültem és ittam a kávémat, közben a magát Winettunak képzelő bácsit néztem, vagy a gyerekeket, akik csokiért szaladgáltak a szomszédos asztalhoz)...Aztán egyszer csak H 2 kis csokival szaladt az asztalhoz, letette őket és az egyiket felém tolta, hogy ezt nekem hozta. Aztán elszaladt egy másik fajtáért és azt is letette hozzám. Annyira meghatóan kedves volt!!! Szóval őt határozottan kedvelem.
Egyébként tisztára olyan, mintha már hónapok óta itt lennék, pedig még egy hét se telt el...fura.
Kedves kis köztéri szobrok Konstanzban:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése