2012. augusztus 14., kedd

Újra van net!!!


Internet nélkül nem bírok létezni. Rossz bevallani, de így van. Így nem tudok kommunikálni az otthoniakkal, ide se tudok írni, egyszóval rákényszerülök, hogy csak a családdal beszélgessek vagy sms-eket írjak haza. Az internet ugyanis a vasárnap esti akkut vihar következtében életét vesztette, ahogyan a tv is, de őt már kezelésbe vették, remélhetőleg sikerül újraéleszteni.

Nagy most a felhajtás, az apuka ugyanis kitalálta, h mekkora király lenne már ha lenne egy szalonnasütő hely a kertben. Szóval valahonnan kapott alapanyagokat (pár nagyobb követ...), a trambulint arrébb cipelték és már épül is a cucc. Olyan lelkes tud lenni ilyenkor, mint egy kisgyerek, rohangál jobbra balra, dalolászik, tiszta vicces:D

Gyerekszáj:
Miután a papi úgy magyarázta el Enikőnek a szalonnasütő-helyet, hogy ott majd mindent faszán megsüthet a gyerek meglepődve kérdezte:
- Az ópert nem sütjük meg, igaz?
-Nem, embereket nem sütünk.
-Akkor átvertél, azt mondtad mindent megsütünk!
Biztos nagyon finom falat lennék, de ezúttal nem bánom, h nem sütnek meg:D

Végül kelt-tésztát sütöttünk, meg virsli-féleséget, ami elég feelinges volt, a kilátás pont a tóra nyílt. A gyerekek csak párszor próbáltak meg öngyilkosságot elkövetni, szóval egész jól alakult az este.


Időközben realizáltam, hogy Enikő egy hatalmas seggfej, én meg kurvajó színész vagyok! Már napok óta érlelődik bennem és még magamnak se vallottam be, de nem túl őszinte a mosolyom, ha rá nézek. Úristen de rühellem azt a kis seggfejt! Nem elég, hogy folyamatosan iszonyat nagy baromságokat csinál, és hiába szólok rá, meg se hallja... szempillarebegtetéssel próbálja elérni a célját, és ha azzal nem megy, akkor visít. Arról nem is beszélve, hogy óránként új alsónadrágot kell ráadnom, mert vagy behugyozik, vagy befosik... Nem valami kellemes a tudat, hogy az én bugyijaimat az ő összefosott hello kittys alsóneműivel együtt mossák. Üdv hüvelygomba!
Remélem hamar elmúlik ez az ellenszenv, annyira, de annyira megérdemelne egy kiadós verést... Ma is egész nap mindenért visítozott, aztán mikor vacsihoz készültünk és próbáltam behívni kajálni, rámüvöltött, hogy ha nem hagyom őt azt csinálni, amit ő akar, akkor ő nem hagy engem Rorschacherbergben maradni. Néztem h mivan?? Most ez komolyan kijött a szádon te kis takony? Mi a faszt képzelsz te magadról kis kotonszökevény? Szóval a kis vörhenyes azt hiszi, h ő a főnök... Ú de megütném...

Mellesleg azt válaszoltam, hogy oké, akkor hazamegyek, csá. és otthagytam. titkon reméltem, hogy a szomszéd kakas átrepül a mini kerítésen és válogatott kakas-bántalmazásokban részesíti a kis gennyládát. Mondanom sem kell, hogy nem volt szerencsém.







 Schaf-mánia: mivel csóró magyar vagyok és nem tudok kiadni több frankot egy nyüves bárányos papírlapért, ezért gondoltam összekötöm a kellemest a hasznossal: kreatív percek a gyerekekkel-> míg ők alkotnak, addig én is. Mindenki jól jár!

5 megjegyzés:

  1. Csinálj minél több rajzot:) Jobb, mint az eredeti :P

    VálaszTörlés
  2. Szia Marcsi,
    már az elejétől kezdve olvaslak (Ildit is olvastam - nem is csoda, hogy barátnők vagytok) és nagyon bírom ahogy írsz, megállás nélkül szakadok a röhögéstől :)
    Csak így tovább, legyen szép éved! ;-)
    Puszi,
    Vivi

    VálaszTörlés
  3. Szia Vivi!!
    Koszonom szepen a kommentet! Orulok h tetszik a blog, remelem lesz meg par vicces szrorim az ev soran, amit megoszthatok!!!:)
    Puszi

    VálaszTörlés
  4. Ja es kedves paszthorom, majd rajzolok neked is! Elteheted a Marcsi-relikviak koze!;)

    VálaszTörlés
  5. óóóóó de cukkancsok lettek a barik ^^

    VálaszTörlés