Szombaton délután végül nem hagytam, h rossz kedvem legyen, elmentem a szabadstrandra (gyakorlatilag az egész tó mellett fekvő rész egy hatalmas szabadstrand) és napoztam, have fun stb, aztán hazakeróztam, mert este kerti sütés volt a program, amiről semmiképp sem akartam lekésni.
P régi egyetemi barátja és az ő családja jött hozzánk látogatóba. F szintén lelkész, a felesége pedig (most kapaszkodjatok meg!) tengerbiológus!! Rögtön kijelentettem neki, h én utálom a bálnákat, de azért király, hogy ő tengerbiológus. Nagyon jófejek voltak, király volt a sütögetés, másnap pedig Gottesdienst és ebéd a gyülekezettel volt a program. Mivel ezt a hétvégét költségmentesre terveztem (amit ott elbuktam, h a szombati nemszkájp után dühömet csillapítandó elmentem shoppingolni és vettem csokit meg zöldteát. Azért jó kis kombó ez, az egyik építi rám a zsírt a másik meg bontja.:D) én is a családdal tartottam.
Az istentiszteleten alig tudtam visszafogni a feltörő röhögésemet. Mikor megkezdte E a prédikációt, és felolvasta a címet: HP és a remény telefonszáma (a bölcsek köve után szabadon) majd bejelentette, h egy igazi varázslót is köszönthetünk ezen a szép napon köreinkben. Itt eszméltem rá, hogy a templom nem volt rest meghívni egy rohadt gagyi bűvészt, hogy a hét témáját tökéletesen kiteljesítsék... Szóval nem volt elég, hogy egy béna Martin nevű nomád bűvészkedésnek álcázta a bénázását, még F-et is hallottam énekelni- itt kezdett feltörni a röhögés, amit okosan köhögésnek álcáztam. Szerencsére a gospeldalok nem tartottak sokáig, így nem kellett sokáig köhécselnem.
A bűvészshow után átmentünk a parókiára, hogy teletömjük magunkat hatalmas pénisz formájú Bratwursttal és mindenféle salátával. Akkora banzáj volt, hogy Martin rögtön átalakult lufiállatgyárossá, és felfújtak egy ugrálóvárat...khhhmm akarom mondani egy ugráló NOÉ BÁRKÁJÁT... Amikor megláttam, h mindenféle állatok és egy őszhajú Noéfigura fújódik fel nem jutottam szóhoz! Következő alkalommal szerintem megmondom P-nek, hogy szerintem állíthatnánk egy József-álomfejtő bódét, vagy azoknak az apukáknak, akiknek kettő vagy több lányuk van, egy barlangot Lóth és lányai barlangja névvel, ilyesmi.
Nem lenne rossz ötlet még egy 'mosd meg a Jézus lábát' bódé se, ahol a gyerekek egy felfújt bábu lábát moshatnák meg. Szerintem ellennének a vízzel.
Összesítve: a hétvége király volt, még sok hasonlót!!
Íme a Feuerstelle és az új pad:
Léghajó:
Ma viszont visszacsöppentem a hétköznapokba. Mivel augusztus 20-a van, ezért ma különösen büszkén gondoltam kis hazámra. Majd a délután folyamán ez történt:
H éppen egy kis gagyi közösen rajzolt sütireceptet keresett.
M: nézd meg a szobádban, a konyhában biztosan nincs!
H: szerintem hazudsz.
M: miért hazudnék??!!
H: mert magyar vagy. és a magyarok hazudnak, meg nem tartanak rendet.
M: H, hülyeséget beszélsz, remélem tudod, úgyhogy fejezed be, de rögtön! (utána majdnem hozzátettem, hogy: mert ha nem akkor 37-es lesz a szád, Schatzi) A fene a náci fajtádat!(ezt ismét csak magamban)
Szóval ez a harcihelyzet, Hitler él és itt van köztünk. Egy házban élek vele!!!!! A kis náciporonty szerint mi magyarok hazudunk. Nem tudom, hogy ezt a nagy élettapasztalata mondatta vele, vagy csak sok politikai híradót nézett. Minden esetre, ha mégegyszer ilyesmit mond, akkor magyarul lekurvaanyázom az biztos. Ha megjegyzi, ha nem.
Egyébként rohadtul zavaró az, hogy a gyerekek képtelenek megjegyezni a nevemet és folyamatosan nojóper-nek (új au pair) neveznek. Ma megmondtam Enikőnek, hogy ha még egyszer így szólít, akkor én meg Kind-nek fogom nevezni. vagy vöröshajú kislánynak is szólíthatnám h még személytelenebb legyen.
Ma egyébként a nojóperrel orvososat akart játszani és meggyőződése, hogy az orvosi táskának egy vasalót is mindenképpen tartalmaznia kell. Nagyon fontos. Aztán hirtelen lebetegedtem, és több injekció után, mikor még mindig nem voltam jól, kivasalta a hasamat és a mellemet. Jelentem: mostmár jól vagyok, hála a korszerű orvosi ellátásnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése